Hogy gyorsulhat egy kamion 5 másodperc alatt százra? Hogy lehet az, hogy a világ leggyorsabb terepjárója 6000 köbcentis benzinmotorral is hangtalanul megy? A mérnöki tudás csúcsa vagy beteg dolog? Miért hagytuk, hogy így legyen?
2015 eleje óta közel háromszorosára emelkedett az OTP árfolyama, van olyan mutató (P/BV), ami alapján az OTP az egyik legdrágább európai bankpapír, de a fifikás elemzők találtak más mutatót (P/E), amivel meg lehet magyarázni, miért emelkedhet még 15-20 százalékot az OTP. Megy az okosítás, amikor ilyet látunk, akkor már érdemes óvatosnak lenni.
A SocGen továbbra is erős banknak tartja az OTP-t, amelynek markáns a piaci pozíciója a kelet-közép-európai régióban, tőkehelyzete is erős, az osztalékpolitikája pedig progresszív, de még az OTP magas profitabilitásához mérten is drágák az OTP-részvények, nagyrészt emiatt ajánlja a korábbi tartás helyett eladásra az OTP papírjait a francia elemzőház.
Több autógyártó frissíti a dízelautói szoftvereit, hogy azok kevesebb károsanyagot bocsátsanak ki, speciális kedvezményekkel pedig arra vennék rá a vevőket, hogy régi dízelautóikat bontóba küldve, új, tisztább autókat vegyenek. Megnéztük, hogy mindez csak a német autósoknak jár, vagy a magyaroknak is.
Az ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a hazai importőröknek, egyelőre a Mercedestől, a BMW-től és a Fordtól kaptunk válaszokat, amennyiben a többi válasz is beérkezik, cikkünket frissítjük.
Az elmúlt hónapokban sajnos egyre sűrűbben történtek nagy emberáldozattal járó terrorcselekmények, és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez a befektetők is kezdenek hozzászokni, a legtöbb merényletnek nincs érdemi, tartós tőkepiaci hatása. A tegnapi, barcelonai terrorcselekmény kapcsán néztük meg, hogyan hatnak a merényletek a tőzsdékre.
A dízel- és a kartellezési botrány kapcsán újra felmerült, hogy a német államnak végleg ki kellene szállnia a Volkswagenből, mert a német ipar egyik zászlóshajójánál előkerült csontvázak miatt egyre nehezebben tartható az állam (tartomány) és a konszern összefonódása, ami végső soron a Volkswagen alapos elszámoltatását is megnehezíti.
Ha az OTP Garancia eladásától eltekintünk, akkor soha nem ért még el akkora negyedéves profitot az OTP, mint most. Csak hogy kicsit perspektívába helyezzük, a 81 milliárd forint több mint duplája, mint amennyiből Szerbiában vett bankot legutóbb az OTP, csupán 3 hónap alatt keresett meg ennyi pénzt a magyar bank. Elképesztő. A profit nagy részét a magyar, a bolgár és az orosz bank termelte meg, ezek mellé zárkózhat fel a horvát bank, ha a Splitska megvásárlása után rendesen összerakják. Igazi pénzgyár lett az OTP.
Június 15-e óta ugyanannyiért telefonálhatunk és netezhetünk az uniós országokban, mint Magyarországon. Olvasóink bele is vetették magukat a nagy ingyenességbe, a hét eleji körkérdésünkre válaszolók ötöde többet használja a mobilját külföldön, mint itthon. Persze nem árt észnél lenni, az országhatárok körül könnyű belefutni nagyobb roamingköltségekbe, ha olyan hálózatra csatlakozik a mobilunk, amin nem tudunk a hazai keretünk terhére mobilozni.
Jóval magasabb lett a Magyar Telekom bevétele, mint amire számítani lehetett, nagyrészt azért, mert EU-s finanszírozású projektekben vett részt a cég, ebben a szegmensben több mint 10 milliárd forinttal több bevétele származott a vállalatnak. Bár az említett EU-s projektek profittartalma alacsony, de ezek lehetnek azok, amik jóval zsírosabb megrendelésekhez is hozzájuttathatják a Telekomot.
A Telekom vezetése egy ideje már eléggé borúlátó, több olyan tényezőt látnak, ami kihívás elé állítja a vállalatot, nagyrészt ezekkel magyarázták azt is, hogy jóval alacsonyabb osztalékot céloztak meg, mint amire a piaci szereplők vártak. Kérdés, hogy az első félév számai alapján indokolt volt-e a felsővezetés óvatossága. Ma piaczárás után teszi közzé második negyedéves számait a Telekom, összegyűjtöttük, mire érdemes figyelni.
Mi az? Hetente közel 40 ezer darab készül belőle, de a 99 százaléka a kukában landol? A megfejtés az elemzőházak által futószalagon gyártott elemzés, amit elképesztő ütemben présel ki magából a világ több ezer elemzője, de aminek már most is csak töredékét hasznosítják a potenciális befektetők. Ebben a helyzetben hozhat gyökeres változást egy új EU-s szabályozás, ami megtisztítaná a piacot, de közben több ezer elemzői pozíciót is veszélyeztet.
Az elmúlt hetekben görög és román lapértesülések alapján is körvonalazódott, hogy romániai bankot vesz az OTP, ma végre bejelentette a bank, hogy megvásárolta a Banca Romaneascát. A román bankvásárlás abszolút beleillik a magyar bank terveibe, olyan országban vett pénzintézetet, amelyben már jelen van, és ahol még nem éri el a kívánatos szintet az OTP piaci részesedése, más kérdés, hogy a Romaneascával együtt sem fogja.
Soha nem volt még akkora összejátszás német nagyvállalatok között, mint amire most titkos dokumentumok alapján bukkant a Spiegel. A kartellt öt német autógyártó, a Volkswagen, a Porsche, az Audi, a Daimler és a BMW hozta létre, az 1990-es évek óta rendszeres találkozókon döntöttek sokszor még a legapróbb technológiai részletekről is. A kartellezésre versenyhivatali eljárást követően derült fény, a részletek megismerését az is segítette, hogy a kartellben résztvevő Volkswagen önfeljelentést tett, és több fontos részletet is elárult a vállalatok közötti összejátszásról. Ha igaz az, ami a Spiegelhez eljutott dokumentumokból kirajzolódik, akkor a német cégeknek kartellezés miatt akár több milliárd euró bírságot kell fizetniük.
Brexit, terrortámadások több európai nagyvárosban, sorozatos botrányok az amerikai elnökkel kapcsolatban, választások Európában, észak-koreai atomkísérletek, azt gondolnánk, hogy ezek az események komoly kilengéseket okoznak a tőkepiacokon. Pedig nem. Nem csak a részvény-, de a deviza- és kötvénypiacokon is relatíve kicsik az elmozdulások, a félelemindexnek is nevezett volatilitásindexek értéke történelmi mélypontok közelében jár. Sokak szerint ez eléggé ijesztő.
Azt gondolnánk, hogy az okostelefonok és az ingyenes navigációs alkalmazások elterjedése miatt a navigációs eszközöket gyártó cégek már rég eltűntek a süllyesztőben, de nem. A navigációs piac egyik úttörője, a TomTom tegnap tette közzé legfrisebb számait, ennek kapcsán néztük meg, hogy tartanak még mindig életben egy látszólag halálra ítélt céget.
Már tavaly megnyíltak, de a nagyüzem idén kezdődik Gerendai Károly lupa-tavi strandjain, amikből rögtön kettő is van, egy ezer forintos jeggyel látogatható hagyományos és egy háromezerért látogatható prémium beach, mi utóbbit teszteltük le. Összegyűjtöttünk négy-négy dolgot, ami tetszett és ami nem tetszett a Lupa-tó prémium strandján.
Évekig azért volt érdemes figyelni a Deutsche Telekom (DT) amerikai cégének, a T-Mobile US-nek a sorsát, mert ha azt eladják, akkor a befolyó összeg egy részéből akár a Magyar Telekom részvényeire is költhetne a DT, és akár ki is vezethetik a Magyar Telekomot a tőzsdéről. Ennek a valószínűsége most ismét csökkent, mert a németek abban gondolkodnak, hogy inkább összeolvasztanák az amerikai cégüket egy versenytárssal, a Sprinttel. Ezt egyébként már korábban is tervezték, most azonban úgy látja a DT menedzsmentje, hogy Trump elnöksége alatt nagyobb az esély, mint korábban.
Közel 3 millió euróért engedik ki az egyik gyártót a perből.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
A Microsoft már vizsgálja a fennakadásokat.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
A hadiipari termelés fűti a gazdasági növekedést.
Izgalmas napok következnek.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
