Hogy gyorsulhat egy kamion 5 másodperc alatt százra? Hogy lehet az, hogy a világ leggyorsabb terepjárója 6000 köbcentis benzinmotorral is hangtalanul megy? A mérnöki tudás csúcsa vagy beteg dolog? Miért hagytuk, hogy így legyen?
2015 eleje óta közel háromszorosára emelkedett az OTP árfolyama, van olyan mutató (P/BV), ami alapján az OTP az egyik legdrágább európai bankpapír, de a fifikás elemzők találtak más mutatót (P/E), amivel meg lehet magyarázni, miért emelkedhet még 15-20 százalékot az OTP. Megy az okosítás, amikor ilyet látunk, akkor már érdemes óvatosnak lenni.
A SocGen továbbra is erős banknak tartja az OTP-t, amelynek markáns a piaci pozíciója a kelet-közép-európai régióban, tőkehelyzete is erős, az osztalékpolitikája pedig progresszív, de még az OTP magas profitabilitásához mérten is drágák az OTP-részvények, nagyrészt emiatt ajánlja a korábbi tartás helyett eladásra az OTP papírjait a francia elemzőház.
Több autógyártó frissíti a dízelautói szoftvereit, hogy azok kevesebb károsanyagot bocsátsanak ki, speciális kedvezményekkel pedig arra vennék rá a vevőket, hogy régi dízelautóikat bontóba küldve, új, tisztább autókat vegyenek. Megnéztük, hogy mindez csak a német autósoknak jár, vagy a magyaroknak is.
Az ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a hazai importőröknek, egyelőre a Mercedestől, a BMW-től és a Fordtól kaptunk válaszokat, amennyiben a többi válasz is beérkezik, cikkünket frissítjük.
Az elmúlt hónapokban sajnos egyre sűrűbben történtek nagy emberáldozattal járó terrorcselekmények, és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez a befektetők is kezdenek hozzászokni, a legtöbb merényletnek nincs érdemi, tartós tőkepiaci hatása. A tegnapi, barcelonai terrorcselekmény kapcsán néztük meg, hogyan hatnak a merényletek a tőzsdékre.
A dízel- és a kartellezési botrány kapcsán újra felmerült, hogy a német államnak végleg ki kellene szállnia a Volkswagenből, mert a német ipar egyik zászlóshajójánál előkerült csontvázak miatt egyre nehezebben tartható az állam (tartomány) és a konszern összefonódása, ami végső soron a Volkswagen alapos elszámoltatását is megnehezíti.
Ha az OTP Garancia eladásától eltekintünk, akkor soha nem ért még el akkora negyedéves profitot az OTP, mint most. Csak hogy kicsit perspektívába helyezzük, a 81 milliárd forint több mint duplája, mint amennyiből Szerbiában vett bankot legutóbb az OTP, csupán 3 hónap alatt keresett meg ennyi pénzt a magyar bank. Elképesztő. A profit nagy részét a magyar, a bolgár és az orosz bank termelte meg, ezek mellé zárkózhat fel a horvát bank, ha a Splitska megvásárlása után rendesen összerakják. Igazi pénzgyár lett az OTP.
Június 15-e óta ugyanannyiért telefonálhatunk és netezhetünk az uniós országokban, mint Magyarországon. Olvasóink bele is vetették magukat a nagy ingyenességbe, a hét eleji körkérdésünkre válaszolók ötöde többet használja a mobilját külföldön, mint itthon. Persze nem árt észnél lenni, az országhatárok körül könnyű belefutni nagyobb roamingköltségekbe, ha olyan hálózatra csatlakozik a mobilunk, amin nem tudunk a hazai keretünk terhére mobilozni.
Jóval magasabb lett a Magyar Telekom bevétele, mint amire számítani lehetett, nagyrészt azért, mert EU-s finanszírozású projektekben vett részt a cég, ebben a szegmensben több mint 10 milliárd forinttal több bevétele származott a vállalatnak. Bár az említett EU-s projektek profittartalma alacsony, de ezek lehetnek azok, amik jóval zsírosabb megrendelésekhez is hozzájuttathatják a Telekomot.
A Telekom vezetése egy ideje már eléggé borúlátó, több olyan tényezőt látnak, ami kihívás elé állítja a vállalatot, nagyrészt ezekkel magyarázták azt is, hogy jóval alacsonyabb osztalékot céloztak meg, mint amire a piaci szereplők vártak. Kérdés, hogy az első félév számai alapján indokolt volt-e a felsővezetés óvatossága. Ma piaczárás után teszi közzé második negyedéves számait a Telekom, összegyűjtöttük, mire érdemes figyelni.
Mi az? Hetente közel 40 ezer darab készül belőle, de a 99 százaléka a kukában landol? A megfejtés az elemzőházak által futószalagon gyártott elemzés, amit elképesztő ütemben présel ki magából a világ több ezer elemzője, de aminek már most is csak töredékét hasznosítják a potenciális befektetők. Ebben a helyzetben hozhat gyökeres változást egy új EU-s szabályozás, ami megtisztítaná a piacot, de közben több ezer elemzői pozíciót is veszélyeztet.
Az elmúlt hetekben görög és román lapértesülések alapján is körvonalazódott, hogy romániai bankot vesz az OTP, ma végre bejelentette a bank, hogy megvásárolta a Banca Romaneascát. A román bankvásárlás abszolút beleillik a magyar bank terveibe, olyan országban vett pénzintézetet, amelyben már jelen van, és ahol még nem éri el a kívánatos szintet az OTP piaci részesedése, más kérdés, hogy a Romaneascával együtt sem fogja.
Soha nem volt még akkora összejátszás német nagyvállalatok között, mint amire most titkos dokumentumok alapján bukkant a Spiegel. A kartellt öt német autógyártó, a Volkswagen, a Porsche, az Audi, a Daimler és a BMW hozta létre, az 1990-es évek óta rendszeres találkozókon döntöttek sokszor még a legapróbb technológiai részletekről is. A kartellezésre versenyhivatali eljárást követően derült fény, a részletek megismerését az is segítette, hogy a kartellben résztvevő Volkswagen önfeljelentést tett, és több fontos részletet is elárult a vállalatok közötti összejátszásról. Ha igaz az, ami a Spiegelhez eljutott dokumentumokból kirajzolódik, akkor a német cégeknek kartellezés miatt akár több milliárd euró bírságot kell fizetniük.
Brexit, terrortámadások több európai nagyvárosban, sorozatos botrányok az amerikai elnökkel kapcsolatban, választások Európában, észak-koreai atomkísérletek, azt gondolnánk, hogy ezek az események komoly kilengéseket okoznak a tőkepiacokon. Pedig nem. Nem csak a részvény-, de a deviza- és kötvénypiacokon is relatíve kicsik az elmozdulások, a félelemindexnek is nevezett volatilitásindexek értéke történelmi mélypontok közelében jár. Sokak szerint ez eléggé ijesztő.
Azt gondolnánk, hogy az okostelefonok és az ingyenes navigációs alkalmazások elterjedése miatt a navigációs eszközöket gyártó cégek már rég eltűntek a süllyesztőben, de nem. A navigációs piac egyik úttörője, a TomTom tegnap tette közzé legfrisebb számait, ennek kapcsán néztük meg, hogy tartanak még mindig életben egy látszólag halálra ítélt céget.
Már tavaly megnyíltak, de a nagyüzem idén kezdődik Gerendai Károly lupa-tavi strandjain, amikből rögtön kettő is van, egy ezer forintos jeggyel látogatható hagyományos és egy háromezerért látogatható prémium beach, mi utóbbit teszteltük le. Összegyűjtöttünk négy-négy dolgot, ami tetszett és ami nem tetszett a Lupa-tó prémium strandján.
Évekig azért volt érdemes figyelni a Deutsche Telekom (DT) amerikai cégének, a T-Mobile US-nek a sorsát, mert ha azt eladják, akkor a befolyó összeg egy részéből akár a Magyar Telekom részvényeire is költhetne a DT, és akár ki is vezethetik a Magyar Telekomot a tőzsdéről. Ennek a valószínűsége most ismét csökkent, mert a németek abban gondolkodnak, hogy inkább összeolvasztanák az amerikai cégüket egy versenytárssal, a Sprinttel. Ezt egyébként már korábban is tervezték, most azonban úgy látja a DT menedzsmentje, hogy Trump elnöksége alatt nagyobb az esély, mint korábban.
Nagyon fontos üzenetek jöttek vasárnap Brüsszelből.
Fordulat körvonalazódik az amerikai fizetőeszköz piacán.
Rengeteg légicsapás történt szombat éjjel mindkét országban.
Fontos találkozókra került sor Washingtonban.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Alaposan mérlegelni kell a kockázatokat és a remélt hasznot, mert félre is sikerülhet a beavatkozás.
Erről Soproni Tamás, a kerület polgármestere beszélt a Checklistben.
Mi most a legjobb befektetés?
Mi lesz a forinttal?
